Az ember hiába vigyáz, hiába zár mindent. Előbb-utóbb minden elkallódik.

Hát ilyenek a gazdagok! Megalázzák az embert, s azután azt hiszik, hogy egy kis majomkodással mindent jóvátehetnek.

Könnyebb valami meghatározott és láthatótól félni, mint olyasmitől, ami bármi lehet.

Én soha nem bocsátottam meg senkinek semmit. Ez nyilvánvalóan jellemhiba, de a fenébe, mindenkinek kell legalább egy.

– Jean, adjon friss vizet a halaknak!
– De uram, még a tegnapit sem itták meg.

Csak egy velünk született tévedés van: azt hinni, azért élünk, hogy boldogok legyünk.

A nyuszi, a medve és a róka ül az erdőben. Nyuszika nagyon le van törve ezért a medve érdeklődik, hátha tud segíteni:
– Mondd csak nyuszika, mi a baj?
– Jaj medve, olyan szörnyű dolog történt velem…. ellopták az órámat!
– Tényleg? Nekem meg a teheneimet lopták el az egyik éjjel.
A róka csak hallgat, majd megszólal:
– Ajajj! Már öt óra! Mennem kell fejni!

A házaspár már két órája autózik, amikor a feleség a fejéhez kap, és felsikolt:
– Úristen, forduljunk vissza! Bedugva hagytam a vasalót, le fog égni a ház!
– Á, dehogy fog leégni! – feleli a férj. – Én meg nyitva felejtettem a kádcsapot a fürdőszobában…