Minél kevesebbet tudnak az emberről, annál többet gondolnak rá.
Sajátságos dolog, hogy az utánzókat éppen az utánozhatatlan egyéniségek vonzzák legjobban.
Amint a pénz motiválja az embert, már nem lehet olyan jó, mint az, akit a belső késztetés, a lelkesedés hajt.
Az ember becsvágya olyan eszményi közönséget teremt magának, amelyet úgy hívnak: utókor.
Nem azt akarja-e mindenki? Megtartani, amit nem lehet? És szabadulni attól, ami nem akarja elhagyni az embert?
Attól tartok, barátságon sokszor csupán egy bizalmas viszonyt értenek, aminek semmi köze az őszinte érzésekhez.
Nem mindenkinek van leragasztva a szeme, egyesek önként csukják be, úgy bizony.
Csodálatos, hogy amikor nem vagy a saját utadon, mekkora pofonokat kapsz.