Ovid (ie. 43 B.C.-isz. 18) a következő megfigyelést tette: „A nők bármikor, bármit megvesznek.”
Ovid (ie. 43 B.C.-isz. 18) a következő megfigyelést tette: „A nők bármikor, bármit megvesznek.”
Csak az az ember képes arra, hogy hűséges legyen másokhoz, aki bízik önmagában.
Mind a soványság, mind a kövérség, egy adott embernél, mondjuk nőnél, feltételezi azt, hogy: nincs meg benne az egyensúly.
Az emberek tisztelik a halált, mert joggal úgy vélik, hogy ha tiszteletre méltó dolog meghalni, mindenki bizonyos lehet afelől, hogy legalább egyszer tisztelni fogják.
Mióta a matematikusok megtámadták a relativitás-elméletet, azóta én magam sem értem.
Ha egy életen át ugyanazt teszed is (…), legalább ne mindig ugyanúgy tedd.
A mindennapok elviseléséhez szükség van egy bizonyos szintű komolytalanságra.
Föl kell vállalnunk a jelen fájdalmat a jövőbeli megelégedettség reményében, ahelyett, hogy a jelen megelégedettséget választanánk, abban a hiszemben, hogy a szenvedés így elkerülhető lesz