A legtöbb ember azzal tölti az életét, hogy menekül az elől, amitől fél.
Aki teremt, nem követheti a jól kitaposott ösvényt. Fel kell kutatnia a saját útját, magának kell keresgélnie az élet dzsungelében. Egyedül kell mennie.
A váratlan mosolynál semmi sem tudja jobban kibillenteni az embert lelki egyensúlyából.
Az emberek napról napra többet tudnak a világról, s egyre kevesebbet magukról.
Egy bölcs ember mindig beismeri a hibáit, hogy a barátait megnyugtassa.
Az emberek, ha idősebbek lesznek, és rájönnek, hogy senki se hallgat rájuk, bosszúból gyereket szülnek maguknak, hogy legyen valaki, aki előtt játszhatják a felnőttet és mindentudót.
Mindig igyekszem majd, hogy megőrizzem azt a keveset, amim van, mert túl kicsiny vagyok ahhoz, hogy át tudjam ölelni az egész világot.
A mennyországot ne csak a magasban kutasd; lehet, hogy a lábad előtt hever.