Az emberek gyakran azt állítják, hogy az igazságra éheznek, de ritkán tetszik nekik az íze, ha felszolgálják.

A legnagyobb furfang őszintén belépni annak a háznak a kapuján, amelynek falait a hazugság tégláiból emelték.

Léteznek igen furcsa alkatú emberek: nem élhetnek szenvedés nélkül. Ha már nem szenvednek semmiben, képzelt betegekké válnak. Nemcsak az egyes emberek, hanem egész korszakok is szeretnek így szenvedni.

Ha megbánt egy másik ember, elfelejtheted az igazságtalanságát, ám amikor te bántod meg őt, mindig emlékezni fogsz rá.

Nehéz a búcsú, ha tudjuk, hogy végleges.

Minden ember egyszeri és megismételhetetlen – a tulajdonságaival, az ösztöneivel, az örömeivel és a kalandjaival együtt.

Gyakran jobban tudjuk értékelni azt, amiről tudjuk, nem fog megismétlődni, mint azt, amiről azt hisszük, örökké így marad.

A vízcsepp kivájja a követ, a gyűrűt elkoptatja a viselés.