A naplemente színéért a tó vizében.
Lehetetlen még egyszer megszeretni azt, amiből igazán kiszeretett az ember.
Finoman, rajongva csókolt meg. Megfeledkeztem a tömegről, a helyről, az időpontról, az okról… csak arra emlékeztem, hogy szeret, akar, és az övé vagyok.
a legfontosabb feladat korai elvégzése utáni örömért.
Butaságokon áll a világ, azok nélkül talán nem is történne benne semmi.
Mindnyájan töredezett, ügyetlen élményhalmazok vagyunk, szorosan körültekerve, hogy védhető arcot mutassunk a világnak.
Csak két hatalom létezik a világon: a kard és a szellem. Hosszú távon azonban a szellem mindig meghódítja a kardot.
A bátorságot nem lehet megtanulni!
Talán jobb is, hogy sértegetnek az emberek: legalább megmentenek attól a szerencsétlenségtől, hogy szeressem őket.