Egyetlen esemény felébresztheti a bennünk lakó, számunkra ismeretlen valakit. Élni annyit jelent, mint lépésről lépésre megszületni.

Aki megérzi a szelet, ne szélfogót építsen, hanem szélmalmot.

Nem tudod, milyen érzés, amikor az ember csapdában van, beragad az életébe, reménytelenül. Próbálkozni, keményen próbálkozni és soha… soha nem érni el semmit.

Még azt sem tudjuk a halálról, hogy vajon nem a legnagyobb jó-e, mégis úgy félünk tőle, mintha biztosan tudnánk, hogy a legnagyobb rossz.

Mi a barátság egyáltalán, ha nem az, hogy osztozunk egymás őrültségeiben?

Minél primitívebb az ember, annál jobbnak tartja magát.