Képtelen volt sírni – „ez a fájdalom túl nagy a könnyekhez”.

Meg kell tanulnunk a tisztátalan viszonyokból tisztán kikerülni, és ha a szükség így kívánja, tisztára kell tudnunk mosakodni a mocskos vízben is.

Egy gyermek olyan, mint egy forradalom (…): az ember elindítja, de nem szabályozhatja, mi lesz belőle.

A szív nélküli út az ember ellen fordul, és végez vele. Nem sok kell ahhoz, hogy meghaljunk, és a halált keresni annyit jelent, hogy a semmit keresed.

Nem az számít, hogy milyen munkát végzel, hanem az, hogy mit gondolsz róla.

Nem az a baj, hogy örökké rohanunk valahová, hanem hogy sehol se vagyunk.