Nem kell mindennek jól végződnie (…). Olvastam valahol, hogy a regényeknek sem kell mindig jól végződniük, az élet se végződik jól.

Mosolyogni annyi, mint magunkról elfeledkezni mások kedvéért.

Mennyi szín és furcsaság és élet (…) és mennyi emlék és mennyi remény.

Valójában az emberiség csak azon a napon születik meg igazán, amikor az egyént a lázadásában tisztelik.

A nagyság irigységet vet, az irigység gyűlöletet teremt, a gyűlölet hazugságot szül.

Eljön a perc, amikor az ember felismeri, hogy nincs értelme tovább vándorolni. Akárhova megyünk, magunkat úgyis magunkkal visszük.

Az élet döntés: élhetünk fekete-fehérben vagy élhetünk színesben. Én a szivárvány több millió árnyalatát választom!

egy családi piknikért.