Ha az ember csak ücsörög, és töri a fejét, hogy milyen forró lesz majd a tűz, akkor sohasem jut még a közelébe sem.
Ha az ember csak ücsörög, és töri a fejét, hogy milyen forró lesz majd a tűz, akkor sohasem jut még a közelébe sem.
Bármilyen szituációban is vagyunk, azért vagyunk ott, mert abból valamit tanulnunk kell. Hiszen azért sodródtunk oda!
Ki ismerhet meg jól egy másik embert? vagy az életét? (…) Minden életrajz hamis.
Apám nem szerette a sírást. Úgy gondolta, az ember sohasem másokért sír, mindig saját magáért.