Mindig emlékezetembe idézem, hogy az élet nem fair, és soha nem is ígérte senki, hogy az lesz.

A józan ész a tizennyolc éves korban összegyűjtött előítéletek gyűjteménye.

Aki a viszonzás reményében szeret, csak az idejét vesztegeti.

Egy népet csak úgy lehet vezetni, ha jövőt mutatunk neki. A vezető: reménységmondó.

A nagy lecke, amelyre az élet megtanít bennünket, az, hogy mindenkor tudjuk: mikor célszerű, és mikor nem, hogy a dolgok középpontjában legyünk.

Ha jó állapotban vagyok, úgy élek, mint a részegek. Szemmel nem láthatóan és műszerrel kimutathatatlanul, de egy kicsit a föld felett lebegek. Szeretek létezni.

Abban az egyetlen percben benne volt életem minden boldog pillanata.