Az ember olyan, mint a felhők odafent. Úsznak az égen, találkoznak egy másik felhővel, aztán majd kiderül, hogy mi lesz velük. Eggyé olvadnak-e, vagy úsznak tovább külön-külön az ég vizében.

A környezet folyton változik. Nem vetted még észre?

Sajnálom! Én nem önnel foglalkozom, hanem az önről kialakított elképzelésemmel.

A halálhoz fűződő viszonyom változatlan. Erősen ellenzem.

Csak a legokosabb és a legbutább ember nem változik.

Ha egyszer meghoztuk a döntést, a legjobb ellenérv előtt is be kell zárni a fület: ez az erős karakter jele. Tehát az ostobaság alkalmi akarása.