Különös, milyen csönd tud lenni egy házban, amelyet otthagyott a család.
Várj, ha várni kell. De habozni ne habozz soha.
Minél jobban szeretünk egy emléket, annál erősebbé és különösebbé válik.
Miért csináljuk ezt egész életünkben? Miért mindig csak a porszemet vesszük észre a szemünkben, és miért nem látjuk meg a hegyek, a mezők és az olajligetek szépségét?
Én téged akarlak. Csak azt nem tudom, meg tudok-e birkózni mindazzal, ami te vagy.
Csak az számít valójában tanulásnak, amit a magam módján tanulok, miközben azt teszem, amit tenni akarok.
Nincs annál rettenetesebb börtön, mintha a végtelenség nyílik meg előttünk.