A megbocsátás (…) nem állítja helyre automatikusan a kapcsolatot, de megnyitja előtte a lehetőséget.

A pénznek megvan a maga varázsereje: akinek van belőle, az sosincs egyedül.

A megbocsátás luxus, pedig életmódnak kellene lennie.

Tudnunk kell, mire vagyunk képesek; több vagyunk a semminél, de nem vagyunk minden.

Alkoss valamit: fess, vágj, ragassz, barkácsolj, faragj, szerelj!

Ha az ember idegenek közt van, akkor igyekszik a legelőnyösebb oldaláról mutatkozni, meggondolja, mit mond, és tetszeni akar.

A szeretet problematikája az emberiség nagy szenvedéseihez tartozik, és senkinek sem kell szégyenkeznie amiatt, hogy ő is megfizeti a maga részét.