Apám nem szerette a sírást. Úgy gondolta, az ember sohasem másokért sír, mindig saját magáért.

Ha meg tudsz nevettetni egy lányt, bármit megtehetsz vele.

Ne az ítélkezés, hanem a megértés szándékával hallgassuk partnerünket!

Régi bajon nem kell új könnyet ontani.

Tragikus sors a mi korunké: szükségünk van egy vallásra, de sehol sem találunk hozzá istent!