A regényírásnak három szabálya van. Sajnos, senki nem tudja, mik azok.

A szeretetben mindhalálig reménykedni kell.

Azt hiszem, mindnyájunk élete jobb lenne, ha mindig ott lenne egy könyv mindegyikünk hátizsákjában.

Ugyanazt szeretni, ugyanazt csodálni, ugyanúgy érezni – ez a barátság.

A legtöbb embernek van valamiféle szerzett szépsége – minél régebb óta ismered, és minél jobban szereted őket, annál jobban néznek ki.

Ezerszer kedvem támadt megfogni a kezét, és ezerszer nem csináltam semmit.

A szívem természetéből adódóan nyitott és együttérző. Mivel azonban félek a fájdalmas érzésektől és helyzetektől, korlátokat állítok, hogy megvédjem magam.

Tizenkét éves korom körül azt gondoltam magamról, hogy zseni vagyok, csak senki nem veszi észre.