Örök gyermekek vagyunk, s mindig új játékok után loholunk.

Aki folyvást „valahova följebb” törekszik, annak számolnia kell azzal, hogy egy napon elszédül.

A szerelem olyan, mint egy gyönyörű virág, amit talán nem érinthetek, de aminek az illata a kertet mindenképpen az öröm helyévé varázsolja.

Ha el akarsz menekülni az elől, ami szorongat, nem máshol kell lenned, hanem másnak.

Nem a fazekas vagy, hanem az agyag a fazekas kezében.

Én irányítom a saját érzéseimet, kézben kell tartanom, amit érzek, és felelősséget kell vállalnom azért is, hogy mit engedek be az életembe.