A házassag kikötő a viharban, – aztán kiderül, hogy inkább vihar a kikötőben.
S nem mondtam már nektek, hogy amit ti őrületnek néztek, az csak érzékeim túlzott élessége?
Szemrehányást csak titokban tegyél a barátodnak, dicsérni viszont nyilvánosan dicsérd.
Ilyenek a lélek kimeríthetetlen ábrándjai. Minden szerencsétlenség, még a legkritikusabb pillanatban is, átcsillantja sötétjén a remény csodálatos sugarait.
A hajnal mégis az emberek örök reménye.
Ha tükröt tartasz mások elé, ne felejts magad is tükörbe pillantani.
Nincsenek véletlenek, minden a gondolataidban gyökerezik – abban, hogy mit akarsz és mit tudsz meglátni egy fordulat mögött.
Szeretjük kitalálni a mások gondolatait, de nem szeretjük, ha mások kitalálják a mi gondolatainkat.
A kevés tudás veszélyes. A sok is.
A fájdalom hullámai, amelyek idáig csak körbemostak, most feltornyosultak, átcsaptak a fejem fölött, lerántottak a mélybe… És nem is jöttem föl a felszínre többé.