A lakodalom napján ha meghalt valaki, nem hozott szerencsét a házasságra.

Olykor elég egy napsugár. Egy kedves szó. Egy köszönés. Egy simogatás. Egy mosoly. Ilyen kevés dolog elég ahhoz, hogy boldoggá tegyük azokat, akik körülöttünk élnek. Akkor miért nem tesszük ezt?

Az élet csak azt kívánja az embertől, amivel már rendelkezik. Világos, hogy tulajdonképpen mindenki ugyanarra törekszik: a tökéletes nyugalomra.

Így vesztettük el a szerelmet. (…) Amikor elkezdtünk szabályokat alkotni arra, hogyan nyilvánuljon meg.

A távollét olyan a szerelemnek, mint a szél a tűznek: a kicsit eloltja, a nagyot még nagyobbra lobbantja.

Az is tolvaj (…) aki az emberek bizalmát meglopja.

Mindenkinek kell néha olyasmit is tennie, amit nem szeretne. Erről szól az élet.

Míg az ember életben van, addig van remény. És amíg remény van, addig eltökéltség is van.