Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene.
A bizonytalan ember szerelme mindig csak illúzió – az nem szerelem.
Az ember nem arra született, hogy legyőzzék. (…) Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.
Vezetik a végzetek az akarót, a nem akarót vonszolják.
Nincs annál rosszabb, mint ha már semmi más nem szeretnél lenni, csak az, ami voltál!
A tánc a karok és lábak költészete, a kecses és iszonyatos anyag, maga a mozdulat lehel bele lelket.