A lány gyengéden elmosolyodott, a végső búcsú fájdalmával. Egy pillanatra görcsbe rándult a szíve, agyán pedig átfutottak a baljós igék: soha, soha nem látlak többé.

Rengeteg hazugság van a világon és a legrosszabb benne az, hogy a fele igaz.

Mosolygok. Mindig mosolygok, ha valami fáj. Mi mást tehetnék?

Nem helyes dolog hátratekinteni, amikor utunk előre visz!

Nem akarok több milliárdnyi semmiről hallani, hogy egy ember tulajdona.