Az ember tehet, amit akar, de nem akarhat úgy, ahogy neki tetszik.

Aki félt már valaha az életben, az tudja, hogy a félelem, ha kívül nem mutatkozik is, belülről rágja az embert. A mosolygás, a gőgös vagy bátor arcjáték csak a kívülállónak szól, önmagát senki sem tudja becsapni.

Ilyen az emberiség sorsa: az ész megmutatja nekünk a célt, a szenvedélyek pedig eltávolítanak tőle.

Hogy milyen nézőpontból látsz valamit, az sokszor attól függ, hogy hol állsz.

A rossz életfelfogás legfőbb oka – a hamis hit.

Senki úgy meg nem veti az embereket, mint maguk a megvetendők.

Meg is állapítottam, hogy egy tanárnak ki sem kell nyitnia a száját, ha „érdekes” akar lenni: elég, ha figyelmesen hallgat.

A távollét szerelmesek közt úgy hat, mint a szél a tűzre: a kis szerelmet eloltja, a nagyot tűzvésszé növeli.