Az ember csak a saját mennyországában lehet boldog.
Az érzéki gyönyör a lelkek egyesülése nélkül mindig állatias volt, és az is marad: nyoma sincs utána az emberben valami nemesebb érzelemnek, inkább a megbánásnak.
Csak egy dologra vágyom az életben: ha lenne valaki, aki megért.
A testvéri szív színtiszta gyémánt, gyöngédsége határtalan!
A szerelem az édenkert levegőjének mennyei lehelete.
Hihetetlen, hogy a vágynál a szépségnek milyen nagy hitelkerete van!
az őszinte megbocsátás utáni megkönnyebbülésért.