Az ember azt utálja legjobban a másikban, amit önmagában se szeret.
Az ember olyan, mint a felhők odafent. Úsznak az égen, találkoznak egy másik felhővel, aztán majd kiderül, hogy mi lesz velük. Eggyé olvadnak-e, vagy úsznak tovább külön-külön az ég vizében.
Sose bízz az olyan emberben, aki egyetlen rossz tulajdonságot sem hozhat fel mentségére.
Aki folyvást „valahova följebb” törekszik, annak számolnia kell azzal, hogy egy napon elszédül.
Nem harcolhatunk valami ellen. Annak semmi értelme. Valamiért kell harcolni.
Nincsen harang, aminek a nyelve csak az egyik oldalra leng ki. Kis öröm, kis bánat, nagy öröm, nagy szomorúság mindig együtt jár.
A nők nem annyira a kérdésekre figyelnek, mint inkább a kérdések rejtett indítékaira.
A rossz nevelő tekintélyére büszke, a jó nevelő egyszerűen alázatos.