Az mindig sürgős, hogy boldogok legyünk (…), mert amikor valaki már sokat szenvedett, nagyon nehezen hisz a boldogságban.
Az mindig sürgős, hogy boldogok legyünk (…), mert amikor valaki már sokat szenvedett, nagyon nehezen hisz a boldogságban.
Elég nagy a távolság aközött, amit az emberek a saját cselekedeteikről gondolnak, illetve aközött, amit valójában tesznek.
Nincs annál nagyobb szégyen, mint korábbi meghitt barátunkkal háborúskodni.
A tudás beszél, a bölcsesség hallgat.
Az életben (…) sokszor kapunk sebeket, sokszor ránk taposnak, megbántanak, megsértenek, de értékünket mégis megtartjuk. Ha van.