Cserepén ismerem, minemü fazék volt.
Ahány kagyló van a tengerparton, annyi a szerelemben a fájdalom.
Az idealista javíthatatlan. Ha kipenderítik a mennyországból, eszményt kovácsol a poklából.
Nem kell mindennek jól végződnie (…). Olvastam valahol, hogy a regényeknek sem kell mindig jól végződniük, az élet se végződik jól.
Az elmúlt dolgok emlékei nem szükségszerűen úgy emlékeznek a dolgokra, ahogy voltak.
Gyakran a valószínűtlen szövetségek bizonyulnak a leggyümölcsözőbbnek.
Barlangtúra.
El kell fogadnunk a halált, és a halál elfogadása által lassanként elfogadjuk majd az öregséget is, az elfogadás pedig mindig megkönnyebbülést jelent.