Sose akarj többet tudni a kelleténél! (…) Minél kevesebbet tud az ember, annál gondtalanabbul él. A tudás szabaddá tesz – de boldogtalanná is.

A tánc a karok és lábak költészete, a kecses és iszonyatos anyag, maga a mozdulat lehel bele lelket.

Testvérek is gyűlölhetik és megvethetik egymást. Ilyesmi előfordul, bármilyen borzasztóan is hangzik. De az ember nem beszél róla. Jobb eltussolni. Jobb nem is tudni róla.

Tanulj meg elfogadni magad olyannak, amilyen vagy, és ne próbálj másoknak megfelelni.

Nem kell bátornak, szentnek, mártírnak vagy zseninek lenni ahhoz, hogy valaki ateista legyen. Elég, ha képes azt mondani, hogy „nem tudom”.

A szeretet is csak egy illúzió lett, amit elhitetnek velünk.

Csak annyira vagyunk hatékonyak, mint a legügyetlenebb munkatársunk.

A legtöbb ember megjátssza magát, álarcot visel, ám a színjáték során elveszíti saját egyéniségét.

Általános szabály: minél jobban kielégíted valamelyik szükségletedet, annál követelőbb lesz, s minél kevésbé elégíted ki, annál inkább lecsillapodik.

Nem kötelesek kérdezni a magánéletedről egy állásinterjún.