Csobán – „pásztor” – perzsa
A megbocsátáshoz nem kell hívő embernek lennünk. Csak jó embernek. Ez is sok? Akkor rendes embernek. Aki nem őrizgeti magában az összes rosszat, amit átélt.
Ha minden más csődöt mond, bújj el. A nyulaknak bejön.
– Miért kell mindig abban a pillanatban elmenned, Lina, amikor legjobban szeretném, hogy maradj?
– Mert akkor szeretnél leginkább megtartani valamit, amikor legbiztosabb vagy benne, hogy elveszíted.
Mindenki hazudik, mert mindenkinek, aki tudatos, van egy képe önmagáról, amit igyekszik fenntartani.
Mozogj a szabadban.
Életünk minden pillanatában egyik lábunk a tündérmesék földjén, másik lábunk pedig a mélységes szakadék szélén áll.
Ne vádaskodjunk az objektív körülmények ellen, hanem vállaljuk, hogy saját életformánkért mi vagyunk a felelősek.
A hallgatást soha, a beszédet gyakran megbánjuk.