Különös, milyen csönd tud lenni egy házban, amelyet otthagyott a család.

Csalódni kell, hogy boldogok lehessünk,
Gyűlölni tudni, hogy újból szeressünk.

Ha elhagy bennünket a józan ész, olyasmikre is képesek lehetünk, amiket más körülmények között el sem tudunk képzelni magunkról.

A jókedv e világon átmentünkben a legnagyobb adomány, és mindegy, hogyan jut hozzá az ember.

Az érzések… olyanok, mint a színek, nehéz őket elmagyarázni.

Az elme nem más, mint az összegyűjtött múlt, az emlékezet. A szív a jövő; a szív mindig remél, mindig valahol a jövőben jár. A fej a múltra gondol; a szív a jövőről álmodik.

Menj el étterembe vacsorázni kellemes társasággal.

Az ember nem akkor hal meg, amikor szeret, hanem amikor lehet.