Eddig jó! – mondta a zuhanó optimista a második emeletnél.
Egyszer egy filozófus azt kérdezte: azért vagyunk emberek, mert a csillagokat bámuljuk, vagy azért bámuljuk a csillagokat, mert emberek vagyunk?
Visszatekintve elkerülhetetlen volt az elválásunk. De még mindig hiszem valahol mélyen, legbelül, hogy bennünket egymásnak teremtettek.
Vigyél kávét, teát vagy reggelit az ágyba valakinek.
A külső pörgés mindig az önmagunktól való menekülés biztos jele.
Ha a gombát a tövénél megnézzük, nem nő tovább.