Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani.

Két embernek össze kell csiszolódnia, fel kell ismerniük az együttélés csapdáit, elkerülni azokat, mindenféle módon kedvezni a másiknak, figyelembe venni létezését.

A pénz megmérgezi azt, akinek jut belőle, és kiéhezteti, akinek nem jut.

Az ember nem attól lesz okos, hogy mindenre tudja a helyes választ. Attól lesz okos, hogy mindig a helyes kérdéseket teszi föl.

A döntéseinkben, nem pedig a képességeinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában.

A szeretet nem kételkedik. A szeretet megbízik. Éppen ettől szeret.

A nehézség leküzdéséhez kell egy kis idő, a lehetetlenhez valamivel több.