Az anyós meglátogatja a fiatal házasokat. Becsönget. Az ifjú férj nyitja az ajtót. Anyós:
– Nem haragszol kis szívem, ha itt maradok egy pár napig?
Férj:
– Felőlem maradjon ott – és becsukja az ajtót.
Az anyós meglátogatja a fiatal házasokat. Becsönget. Az ifjú férj nyitja az ajtót. Anyós:
– Nem haragszol kis szívem, ha itt maradok egy pár napig?
Férj:
– Felőlem maradjon ott – és becsukja az ajtót.
Ez már csak így van a barátokkal. Törvényszerű. Visszatartanak a szakadék szélén.
Amikor megszülöd a lányod, meglátod azt az embert, aki a halálod napján fogja majd a kezed.
Senki sem maradhat örökké egy helyben. Még azok körül is megváltozik a világ, akik különben jószántukból nem mozdulnának.
Vannak emberek, akik nem elég értelmesek ahhoz, hogy mindenről egyszerre legyen véleményük. Én nem tartozom közéjük.
A barátok akkor is vigyáznak az emberre, amikor nem látja be, hogy szüksége van rájuk.
Meg kell szolgálni a bocsánatot.