Senki sem tudja előre, mire képes, míg azt ki nem próbálta.

Megbecsülés, fény rang, dicsőség – bármily nagy értéket látnak mögöttük a többiek, tudd, hogy az emberség mindegyiknél nagyobb.

Minden nem lehet! Egyszerre a barátok hangoskodása, ugyanakkor a nagy csend is… Ám, egymás után meg tudod ezeket szervezni, mindennek megadva a módját és idejét, bár kicsit kevesebb jut mindegyikből, de ezt a kompromisszumot meg kell hoznod.

Az égboltért, amely naplementekor narancsszínűre festi a világot.

Ki vagyok én? Még nem találtam meg a választ.

Nézd meg a naplementét.

Mindig figyelj arra, hogy a postaláda zárva legyen.

Majdnem mindenkinek megvan a maga Pandora-szelencéje, titkos bánata és gyötrelme, amit nem oszt meg senkivel.

Utólag mindig okosabb az ember, és soha nem lehet tudni, mások mit vesznek majd észre, amiket mi vakon nem láttunk meg, mert benne éltünk.