A gondolkodó ember szükségét érzi annak, hogy ugyanolyan tisztelettel adózzék minden rajta kívül álló életakaratnak, mint a magáénak.

Semmi sem lehetetlen, ha a szándék mellett időt és energiát is áldoznak rá.

Az álom volt. Ez a valóság. Akik nem tudnak különbséget tenni a kettő között, azokat puhára bélelt falú szobákba helyezik, ahol halk szavú, arcukra fagyott mosolyú ápolónők törődnek velük.

Csodálatos az, amit egy nő megbír! – Egy nő, aki anya; – egy anya, aki szeret.

Nem mi írjuk életünk legfontosabb jeleneteit.

A szerelmes férfi minden óvatos tanácsot hajlandó félreérteni.