A múlt már csak ilyen. Elmúlt. Vége. Nincs értelme újraélni. Inkább a jelenre összpontosítanék, a mostra, erre a pillanatra.

A sors nem más, mint egy ajtó, de rajtad áll, hogy belépsz-e rajta vagy visszafordulsz.

Az otthon ott van, ahol megteremtem magamnak.

Ha valamit elengedünk és nem jön vissza hozzánk, akkor valójában sosem volt a miénk.

A végkifejlet igazolja a cselekményt.

Gyakran ellentmondunk egy véleménynek, holott tulajdonképp csak a hang ellenszenves nekünk, melyen elmondották.

Csak annak adok, aki nekem rokonszenves. De nekem nem rokonszenves, akinek adni kell.