A világon mindent meg lehet ismételni, mindent el lehet halasztani. Mindent, kivéve a váratlanul és könyörtelenül érkező halált.

A testi munka megszabadít a lelki gyötrelmektől, s ezért boldogok a szegények.

Amíg az ember el nem veszti embertársai becsülését, nem is képzeli, milyen teher volt a nyakán.

Szerelmes voltam belé, de nem annyira, hogy ez mindent megváltoztasson: csak ahhoz volt elég, hogy mindkettőnket meggyötörjön.

Amikor az elégedetlenség nem múlik el, annak oka van. Az azt jelenti (…), hogy valamin változtatnunk kell, tovább kell lépnünk.

A szerelem gyerekes dolog (…). Felnőttek vagyunk. A felnőtteknek kompatibilitásra van szükségük.

A tények néha olyan kibogozhatatlanul keveredtek össze a fantázia termékeivel, hogy – noha hazugság nem hangzott el – nehéz volt észben tartani, hogy mi a szigorúan vett igazság.