Az érzéki gyönyör a lelkek egyesülése nélkül mindig állatias volt, és az is marad: nyoma sincs utána az emberben valami nemesebb érzelemnek, inkább a megbánásnak.

A szerelem az, ha elmosolyodunk, mikor meglátjuk a másikat.

Szenvedéseink egyik oka az, hogy mások példája után megyünk, nem értelmünk irányít bennünket, hanem a megszokást követjük.

Talán nem is annyira azt kívánja az ember, hogy szeressék, inkább azt, hogy megértsék.

Tömegnyi ember csendje: ez a legnémább, a legmélyebb, fenyegető és megható.

A megértés néha kikerüli az agyat, és egyenesen a szívből érkezik.

Az igazán bátor ember elismeri a többiek erejét.

Aki megért téged, közelebbi rokonságban van veled, mint bármelyik édestestvéred.