Az okos ember alkalmazkodik a világhoz, a buta makacsul a világot próbálja magához hajlítani. Ennélfogva a haladás a butáktól függ.

Ne akarj hasznos lenni. Önmagad akarj lenni. Ez elég, és más nem is számít.

A szerelem nem ismeri a hűséges meg a hűtlen szót.

Utólag mindig okosabb az ember, és soha nem lehet tudni, mások mit vesznek majd észre, amiket mi vakon nem láttunk meg, mert benne éltünk.

Néha. Mennyi jóság van ebben a kis szóban! Mennyi kegyetlenség!

Jó, hogy vannak álmaink, mert nélkülük elviselhetetlen volna a valóság. Csalhatjuk magunkat a valósággal is. Az még sokkal veszedelmesebb álom.