Kétféle idióta létezik: az egyik, aki azért nem tesz meg valamit, mert megfenyegették, a másik pedig, aki azért tesz meg valamit, mert megfenyegették.

Az, hogy fájdalmat érzünk, éppoly természetes, mint hogy levegőt veszünk.

Csak addig tart a vétek, amíg bűntudat élteti.

Akit nem szeretnek, mindenütt egyedül van.

A tavasznak sem mondhatjuk: „Remélem, hogy hamar jössz, és sokáig maradsz.” Csak azt mondhatjuk: „Gyere, ajándékozz meg a reménnyel, és maradj, ameddig tudsz.”

A sors sohasem egyenes vonalban, hanem cikcakkban szövődik. Eltér, visszatér, meglódul, megtorpan – már úgy néz ki, hogy az egészből nem lesz semmi, amikor hirtelen mégis megvalósul valami.

Nem az a fontos az életben, amit kapunk, hanem az, amit adunk.