Miért értékeljük az életet annyira, ha az végül véget ér?
Az ember fokonként azonosul a neki szánt vagy rákényszerített szereppel, akár megfelel ez a szerep személyiségének, akár nem.
Fordíts energiát azokra, akik erőssé tesznek. A gyengékre pazarolt energia a végzetedbe taszít.
Gyorsan találunk olyan barátokat, akik segítenek nekünk. De csak lassan érdemeljük ki azokat, akik a segítségünket kérik.
Apám nem szerette a sírást. Úgy gondolta, az ember sohasem másokért sír, mindig saját magáért.
Hallgass! Ne bizonygasd az igazadat! Hallgasd meg, mit mond a másik! Add föl legalább egy pillanatra azt a meggyőződésedet, hogy te tudod jobban! Hátha ő?
Az élet kemény és az üzleti élet könyörtelen és józan áradata tükörképe a teljes, nagy Életnek.
Ha valakinek fáj a feje, napfeljötte előtt menjen a folyóvízhez és álljon szembe a víz folyásával, akkor dobjon magán keresztül háromszor vizet és mondja: „Akkor fájjon a fejem, mikor az elvegyült vízcseppeket látom!” – de sem menet, sem jövet ne szóljon senkinek és elmúlik minden baja.