Ha Isten meg akar bolondítani valakit, teljesíti minden vágyát.

Ez nem a vég. Nem is a vég kezdete. De talán ez a kezdet vége.

Az ember megszokja azt, aminek az életét köszönheti. És előbb-utóbb azt képzeli: magától értetődő. Pedig téved, semmi nem tart örökké, minden eltűnhet egyszer.

Vicces, hogy amikor az ember egy városban lakik, mindig azt gondolja, hogy ráér még megismerni – és addig halogatja az ismerkedést, míg a végén egyáltalán nem ismeri meg.

Mint az üres beszédű társalkodót: úgy kerüld a tartalmatlan könyvet.

Egyetlen dolognak kell feltétlenül sugároznia belőled, bárhová is mész, ez pedig a magabiztosság.