Pétertül Pálhoz.
(Egyik hivatalnoktul másikhoz, összevissza járni.)
Sajátos bátorság kell ahhoz, hogy valaki beismerje a gyávaságát.
Egy hazugság a fél világot körbeutazza, mialatt az igazság még mindig csak a cipőjét húzza fel.
Tyúkkal álmodni hírhallást jelent.
A könnyek mennyisége a földön változatlan. Mihelyt valaki abbahagyja a sírást, másvalaki máshol sírva fakad. Ugyanez a törvény érvényes a nevetésre is.
Olykor elég egy napsugár. Egy kedves szó. Egy köszönés. Egy simogatás. Egy mosoly. Ilyen kevés dolog elég ahhoz, hogy boldoggá tegyük azokat, akik körülöttünk élnek. Akkor miért nem tesszük ezt?