Ne gyújtsd fel magad mögött a hidakat! Magad is meglepődsz majd, milyen gyakran kell átkelned ugyanazon a folyón!

Keress értelmet ott, ahol találni is lehet.

Még nem dőlt el a kérdés, vajon az őrültség nem a legmagasabb rendű intelligencia-e.

A hajó megy tovább. Új partok, új kikötők felé. Vár a jövő, várnak a tapasztalatok, örömök és persze a csalódások is. De hová teszed az újat, ha még mindig a régivel bíbelődsz?

Légy, mint a forrás, amely örökké túlcsordul, s nem mint a tó, amelyben mindig ugyanannyi víz van.

Abban a pillanatban, hogy kiválasztunk egy utat, a többi eltűnik.

Az ember mindent nélkülözhet, csak a másik embert nem. Különösen a betegségben tanuljuk meg, milyen nagy szükségünk van a másik emberre.

A tisztelet az alapozás, a vonzalom az első emelet, és a mély érzés maga a ház.

Néha a nem remélt boldogság bekopogtat azoknál, akikkel a sors régóta mostohán bánt.