Az öngyilkosság természeténél fogva önző, az ember előbb magára gondol, és csak azután a többiekre.

Nem feltétlenül a legsürgősebb dolgok a legfontosabbak.

Nem látni azt, akit szeretünk – elvonási tünetekkel jár. Egész testével érzi az ember, hiányzik valami alapvető, mintha nem tudnál többé lélegezni vagy járni. Minden másnak csökken a jelentősége.

Ahhoz, hogy magunkhoz vonzzunk valakit vagy valamit életünkben, először el kell képzelnünk, hogy már velünk van.

Csak egyszer halok meg, és én nem akarok lemaradni róla.

Az ember sorsát az pecsételi meg, vagy inkább az mutatja meg, hogy miképpen vélekedik önmagáról.

Ha azt akarod, hogy jó kiszolgálásban legyen részed, szolgáld ki magadat!