Az optimisták bekötött szemű pesszimisták.

A félelem addig a pillanatig létezik, amíg az elkerülhetetlenül be nem következik. (…) Utána már nem szabad erőt pazarolnunk rá.

A gyerekek hajlamosak az első húsz évben fárasztóan kiborítani, a második húszban lekezelni szüleiket.

Az egyetlen különbség köztem és a többiek között az, hogy én ki is mondom, amit ők csak gondolni mernek.

A hibák, amelyeket az emberekben látunk, többnyire a sajátunk.

Határozz, és kimondtad sorsodat.

Én – az a szó, amelyet a leghalkabban kell kiejtenünk.