
Csak az számít valójában tanulásnak, amit a magam módján tanulok, miközben azt teszem, amit tenni akarok.
Semmiben sem nyilvánul meg olyan világosan az emberek jelleme, mint a játékban.
Az embernek szüksége van a benne rejlő rosszra, hogy elérhesse a benne rejlő jót.
Magányos énünk börtönéből menekülünk a kapcsolatokba – és a kapcsolatokból menekülünk a magányos énünkhöz.