Nincs nagyobb bűn egy olyan ítéletnél, melyet magad mondtál ki valaki fejére, mert úgy vélted, megteheted.

A remény él, (…) és a szerelem szárnyakat ad neki.

Ellentétek nélkül nincs haladás. Vonzás és Taszítás, Értelem és Erő, Szeretet és Gyűlölet: ezek kormányozzák az emberi létet.

A szerelem nem ismeri saját mélységét, amíg az elválás órája nem ütött.

Én pedig azt mondom, hogy a depresszió nem más, mint a „szív szemének” vaksága – vagyis a szeretet hiánya.

Az erőfeszítés csak akkor nyeri el méltó jutalmát, ha az ember semmiképp sem adja fel.

Egész éjjel egymást bámultuk, arra szegezve a szemünket, amit egyikünk sem lett volna képes elveszíteni: a másikra.

Hallottál-e arról: ha másokra a szeretet szemével nézel, ők ugyanúgy tekintenek vissza rád?