Az élet, úgy látszik, reménytelenül összekuszált fonalak szövevénye. Az emberek ide-oda rohannak, ismeretlen erők hatására, és fogalmuk sincs, mi célból: mintha csak éppen a sietség kedvéért sietnének.

Mindig figyelj arra, hogy a közös használatú helyiségek tiszták legyenek.

Az, hogy a fájdalom jön, majd elvonul, csak látszat. Valójában olyan, mint a cölöp: néha kilátszik, néha elfedi a víz, de mindig jelen van.

Tartsd meg a barátaiddal a kapcsolatot ők fontosak.

Próbálj meg minden nap friss levegőt szívni, hogy javítsd az általános közérzetedet.

Csak egy mód létezik, ahogyan meg lehet tanulni valamit. Mégpedig cselekvéssel.

Fejleszd a coaching és mentoring készségeidet.

Ne késlekedj az ígéretekkel.

Tanulj meg egy új nyelvet, hogy fejleszd a memóriádat.

Csoda az, ami bennünk és körülöttünk van – de nem vesszük észre. Amíg éljük, azt hisszük, természetes… Csak amikor elmúlt már, döbbenünk rá, hogy csodában éltünk. Utólag. De akkor már késő.