Az embert nem a születés, a földi rang avatja előkelővé, hanem a szellem és a jellem.

Ha nem hibázol folyton, az annak a jele, hogy nem hozol létre semmi újat.

Mi a fontosabb: szeretni vagy szeretve lenni?

Mindig túl későn érkezünk, amikor valaki meghal. Mindig.

Az elme nem más, mint az összegyűjtött múlt, az emlékezet. A szív a jövő; a szív mindig remél, mindig valahol a jövőben jár. A fej a múltra gondol; a szív a jövőről álmodik.

Nem pára volt ez a szerelem, amelyet a napfény szétoszlat; nem is homokba rajzolt képmás, amelyet elmos az eső. Márványkőbe vésett név volt ez, amely csak a márvánnyal együtt enyészik el.