Olykor a paraszt is vitéz.
A felgyülemlett szeretet szerencsét hoz, a felgyülemlett gyűlölet pedig szerencsétlenséget.
Csak az tudja kimondani, hogy „megbocsátok neked”, aki azt is ki tudja mondani, hogy „szeretlek”.
A szépben mindig van valami megdöbbentő és szokatlan, valami ünnepi és korlátlan.
Többet jelentett nekem, mint egy barát. Azért nem bírtam sehogy se elbúcsúzni tőle – mert szerelmes voltam belé. Őbelé is. Szerettem, sokkal jobban, mint kellene, és mégsem eléggé.
a hétvégégért.